Czene Márta

Az Eredet című kiállításon kiállított művek egy magángyűjtemény részei. Kovács Levente elkötelezett művészetpártolóként döntött úgy, hogy olyan művek létrejöttét támogatja, amelyek segíthetik a mai nézőt, hogy a bibliai történetek szöveges üzenetének értelmezésével foglalkozó alkotások megismerésével a jelenkor problémáit is más szemszögből vizsgálja. Kovács Levente és a projekttel foglalkozó kurátor, Petrányi Zsolt 12 művészt hívott meg az „Eredet” projektbe. Ezután hosszú előkészítő munka vette kezdetét. Az egyéni kutatásokat, művázlatokat időről időre prezentálták, Zsengellér József teológus professzorral egyeztették. A végeredmény így egy összehangolt műegyüttes lett, amelyben az alkotások sokféleségét a témák sokoldalú, festészeti, installációs, grafikai, fotóhasználatú, vagy animációs megközelítései adják, és egyedi üzenetük mellett azt a kérdést feszegetik, hogy hogyan aktualizálhatók ma, a 21. században az archaikus szövegek, a vallási ábrázolások tradíciói, és miképpen szólítható meg a mai ember a világ eredetéről, az első emberpárról, a bűnről, az áldozathozatalról, a reményről, az erkölcsről szóló sokoldalú történetekkel a jelenkor művészetének kifejezőeszközeivel.

Kiállító művészek: Asztalos Zsolt, Chilf Mária, Czene Márta, Gerhes Gábor, Július Gyula, Magyarósi Éva, Mátrai Erik, Rácmolnár Sándor, Szabó Eszter, Uray-Szépfalvi Ágnes, Wechter Ákos, Zellei Boglárka Éva

Czene Márta választott témája a teremtéstörténet egy fordulópontja, az első emberpár megteremtése és eredendő bűnbe esése, aminek következménye a kiűzetés, de ezzel veszi kezdetét az emberiség csaladfája is.

A történet összetettsége a teremtett emberpár, a férfi és a nő egymáshoz való viszonyának dinamikájában is tetten érhető, ami az isteni buntetés kiszabását is meghatározza. Kódolva van a történetben a vágyakozás, a fájdalommal valo szülés, mint büntetés, a szemérmesség, ezek a nemek közötti viselkedés mintáiban is felismerhetők. Czene festményének összetettségében fontos szerepet kap Lilith, Ádám apokrifekben említett, első felesége is, aki önállósága miatt kiűzetett a Paradicsomból és démonizálódott, mert nem követte Isten akaratát. Czene az Ádám és Éva megfestéséhez egy reneszánsz alkotást, Masaccio: Kiűzetés a Paradicsomból cimű, a firenzei Santa Maria del Carmine templomában lévő, 1425-ben festett freskóját vette alapul: figuráinak testhelyzete a megrettenést és a szégyent érzékelteti.

Czene Ádám és Éva történetét sokrétű, szimbolikus konstrukciónak tartja, aminek összetettségét ez esetben egy több képből álló installációban fejezi ki. Munkajánák hátterét egy organikus, korallra hasonlító mintázat adja, ami az emberiség családfájára, annak milliónyi elágazására utal. Megjeleniti külön Ádámot és Évát, akik egyszerre fejezik ki a szégyenérzetet, a leleplezést és az erotikus vonzódást. A képegyüttesben elnagyolt, vastag vonalakkal megjelenik Lilith szörnyalakja is, amellyel Czene Goya Szaturnusz felfalja gyermekét cimű 1819-es képének démonikus alakjára utal. Az egyuttes több, újszülöttet ábrázoló akvarellképpel egészül ki, ami a maguk véres naturalizmusában mutatja a csecsemőket, egylényegűvé téve a szülés fájdalmát és a megszületés traumáját.